A Kert sok költözködés után, több mint 150 éve került jelenlegi helyére, a Festetics család egykori pesti birtokára, a mai Józsefváros szívébe. A Pollack Mihály tervei szerint 1802-ben épült vadászkastély, ma a kert központi épülete ...

Kikötőmesteri ajánló Siófokon a kihajózás jelentheti a legnagyobb gondot. Erős észak - északnyugati szélben ugyanis a két mólófej között igen erős hullámzás jelentkezik. Akinek külmotorja van, könnyen pórul járhat, mert a csiga ...

A Labirintus barlangjait több százezer éve használták elődeink. A Vértesszőlősön feltárt előemberi leletekkel egyidős, 350 000 éves kő- és kavicseszközök maradványai jelzik, hogy már az előember is használta a barlangokat. Valószínű, ...

A jelenleg 2200 méter hosszban feltárt, fokozottan védett barlang Budapest egyik legértékesebb természeti kincse. Több, tágas folyosóból áll. Látványos formakincsű, ásványkiválásokkal gazdagon díszített. A túraútvonal mintegy 250 ...

A belváros legnagyobb közparkja Uniós támogatással újult meg 2014 tavaszán, teret és lehetőséget adva a környékbeli és természetesen a messziről érkezett látogatók számára. A park az olimpiai ötkarikás játékokhoz kapcsolódóan ...

A barlang máig feltárt hossza 29 km, ebből a túraútvonal 500 méter. Ez Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott ...

A Libegő 1970-ben épült, a Zugligetből a János-hegyre vezető drótkötélpályás felvonó (függővasút) Budapest XII. kerületében. A Libegő útvonala 1040 m hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, és ezt a távolságot ...

A Millenáris épületkomplexum egy füves területekkel és tavakkal tarkított zöldövezeti parkban fekszik. A Park lehetőséget biztosít alternatív szabadidős, pihenő tevékenységeknek, illetve programok kültéri fogadására is.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Budapest Corvinus Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – ...

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben. Teljes területe 100 hektár. Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és ...

A pesti városfalon kívül előbb temető volt, majd beépítették, külön kis város volt 19 utcával. A XIX század közepén a házakat lebontották és kialakult az Új tér, vagy Új vásártér. Egy ideig az itt lévő Német színház nevét ...

1928-ban a dunaparti raktárak, elhanyagolt területek helyén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Rakovszky István javaslatára elhatározza a terület beépítését. Ebben a beépítésben előírták a házak magasságát, beépítési módját és ...

A Budavári Sikló (korábban Budai Hegypálya) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában ...

A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. ...

Helyén az 1848-49 –es szabadságharc és megtorlások idejében elhíresült Újépület állt, melyet 1907-ben bontottak le. Erre ma gróf Batthyány Lajos kivégzésének helyén az emlékére állított örökmécses utal a közelben. A tér Palóczy ...

Eredetileg 1898-ban parkosították. Räde Károly tervei, még szép téglalap alakú teret látunk, átlós utakkal, négyzethálós fásítással. 1919- ben itt is létesítettek játszóteret. A vásárcsarnok előtti piac elfoglalta a tér jó részét, ...

Első neve, melyet 1914- ben kapott, berlini tér volt, 1945-től 1990-ig Marx tér, majd Nyugati tér lett a Nyugati Pályaudvarról. Három kerület találkozik itt, a gépkocsi forgalom uralja a teret. A 3. Metró építésekor létesített tér ...

Az 1896-ban készült térképen még István tér néven szerepel, átlós utak mellett fasorokkal. Múltjának egyik nevezetessége, hogy az 1870-es években 43 nap alatt építettek fel a téren egy ezer férőhelyes színházat, ez volt a Miklósy ...

Széchenyi Ferenc és József nádor érdeme az 1846-ban befejezett épület - Pollack Mihály tervezte és építette - Budapest legszebb klasszicista épülete. A kert Batthyány József villájának volt a kertje, amit közadakozásból vásároltak ...

A középső Józsefváros legnagyobb tere. Baromvásár-tér, Széna-piac és Újvásártér volt a neve. Itt épült Pest első Gázgyára, mely ma már műemlék. 1902-ben Tisza Kálmánról nevezték el és parkosították Räde Károly tervei szerint. ...

A Tompa utca szeli át a közel négyzet alakú teret, mely így egy nagyobb és egy kisebb részre tagolódik. A tér az Európa Nostra díjjal elismert ferencvárosi rehabilitáció területe. Az Üllői út felé eső tömbök barátságos belső ...

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. ...

A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet a Szilágyi ...

A Mechwart liget Budapest II. kerületében található, a Margit körút és a Keleti Károly utca találkozásánál. Területe kb. 18 000 négyzetméter, parkosított tér. Nevét Mechwart Andrásról kapta, akinek a parkban állt egy kétalakos szobra. ...

A kegytemplom a kert hátsó traktusában áll, a sétányok sugarasan vezetnek az épülethez. A bejárat félkörívesen kialakított tér, melyet a kerítésfal keretez, Gábriel és Ráfael főangyalok szobra fogadja a zarándokokat.

Az Óbudai-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Óbudaisziget formában (azaz egy szóba írva) Budapest egyik városrésze is. Kedvelt kirándulóhely, ám nagyobb ismertségre nem ezért, hanem az itt ...